Balatonfüred 2010. 10. 02. ...avagy egy különös hétvége...

2010.10.02. szombati nap. Balatonfüreden ébredtem az egyik haverom retro szállodájában.   Kicsit összetörten, de jó hangulatban indultam lefelé a nappaliba. Farkas éhes voltam a balatoni tiszta levegő megtette a hatását. Kedvelem a háziakat évek  óta otthon érzem magam a vendég szeretetük ölelésében. 

Kezembe vettem egy szelet barna kenyeret és egy darab sajtot tettem a tetejére. Falánkan el kezdtem enni. Normálisan délig, csak gyümölcsöt eszem, de most ez isteni volt. Élveztem a sajt és a kenyér izét. Közben tele szájjal dumáltam a konyhában szorgoskodó házi tündérrel. Kicsit izgatott volt, hogy minden rendben lesz-e, mert egy hete különös vendégek uralták a szállodát. Művészek, igazi kortárs művészek. Festők, szobrászok, filmesek, írók és még sorolhatnám tovább... Különös mód én is közéjük keveredtem pedig igazából ezt el akartam kerülni. Hát ennyit a SORS-ról, ha valahol ott kell, hogy legyél, akkor ott is leszel. Egy hétig kortárs művész telep volt ez a kis hotel. Ha körülnéztél mindenhol a művészek által otthagyott ecsetek, festmények, szőttesek, szobrok hevertek rendezetlenül. Előző este volt a záró kiállításuk, erre volt meghívásom.Így kerültem én ide. Különös helyet választottak erre az alkalomra,  a Balaton Borgalériát Csopakon. Egy ilyen borászatnak megvan a különös, egyedi hangulata, most keveredett a festmények, szobrok, szőttesek hangulatával. Idomultak egymáshoz, belesimultak a környezetbe. Szakértő kezek találtak helyet az alkotásoknak. Kár, hogy nem voltak többen, de ez az egész művész telep ötlet egy pillanat műve volt. Így a helyiek mikorra tudomást szereztek róla, a helyi TV által, már nyomuk sem maradt... viszont a héten alkotott művek ottmaradtak. A  ház ura, aki vendégül látta a művészeket, méltó helyre helyezte azokat, így aki arra jár vagy megszáll a hotelban beletekinthet!

Az  ott-tartózkodásom rövidre sikeredett, de ki nem hagytam volna a kedvenc helyemet a mólót és a Karolina Kávézót. Egy isteni cappucino, croissan, eper lekvárral a kedvenceim egyike, persze a turótorta után. Kellemesen eltöltöttem itt az időt. Közben a helyiekkel váltottam egy-két mondatot.

Kisétáltam a mólóra. Épp most hajóztak ki a vitorlázók a nyílt vízre. Gyönyörű volt a Balaton. Először azt hittem, hogy képzelődöm, de nem, ... az egyik vitorlásról integetve hangosan Happy Birthday-ezik valaki. 

-Happy Birthday Ilonka. - Hát ez volt Klári, a tőzsde cápa barátnőm, aki egyben lelkes vitorlázó is.  Épp akkor mentek ki a vízre. Igaz, hogy kicsit melankólikus hangulatban voltam, de ettől megtört  az a vonal és boldogan elindultam a Vaszary Kastély felé. A kiállítás lenyűgözött, imádtam! A test vonalát egy lágy vonal jelzi... egy  ecset vonás dinamikát ad bele... és máris egy gyönyörű női test elevenedik meg  a vásznon... hát ez az igazi művészet számomra. Meghatódva állok a festmény előtt és szinte érzem a művész közelségét. A szemembe könny tolódik a szépség bűvöletétől. 

Szinte észre sem vettem, elröpült az egész nap. Gyors léptekkel közeledtem a kocsim felé, de akkor egy pillanatra bevillant, hogy Balaton lángos nélkül?... legalábbis a többiektől így hallottam évekkel ezelőtt ... azóta én is magamévá tettem ezt! Egy jó lángos, egy kicsi pohár sörrel csodákra képes!

Szeretem felvenni a helyi szokásokat, akár itt Balatonfüreden vagy St. Tropez-ban egy félig átsült steak egy pohár Bordeaux-i borral ... vagy bárhol a világban, ahol éppen vagyok. Felmérni  a terepet, beleolvadni a helyi szokásokba... ilyenkor úgy érzem, hogy én is őslakos vagyok, odatartozom... Ezt az érzést ki nem hagynám semmiért!...

'TenoutofTen2010'