2010. október 10., vasárnap

Petőfi Csarnok 'PECSA' vasárnap



2010. október 10. és nyári meleg, ráadásul még vasárnap reggel is. Ez csak jó lehet. Eszembe jutott, hogy kértem egy alkatrészt félretenni a múltkor, amikor kinn jártam a 'PECSA'-ban... gyorsan kiugrottam az ágyból. Gyors teszem-veszem, amit ilyenkor kell... Kávé és rohanok a Petőfi Csarnokba... Pillanatok alatt ott vagyok, mert ilyenkor Hál'Istennek nincs forgalom, ellenben a 'PECSA' körüli parkban. Kifogtam megint egy futóversenyt. Meghajlok az előtt, aki ezt bevállalja! 


A bejárat előtt tolonganak az emberek, úgy látszik a jó idő kivonzotta őket. Egy filmes stáb épp munkálkodik egy új produkción vagy csak egy ismertető filmet készítenek erről a közismert zsibvásárról. Majd kiderül! Egyenlőre én töröm az utat a tömegben, hogy eljussak minél előbb a célpontomhoz. Közben bemondja a hangos bemondó, hogy mindenki vigyázzon az értékére, mert nyüzsögnek ma is a 'zsebesek'. Talán ezt keményebben kellene kordában tartani! Minden esetre a táskámat szorosan magam elé vettem. Itt aztán mindent megkapsz, amit normálisan az üzletekben nem vagy csak nagyon ritkán. Én is egy ilyen évek óta kereset alkatrészért jöttem ki. 'Jófejek' itt az emberek, ha valamire szükséged van, csak beszélsz róla... aztán eltelik egy kis idő és máris rád üzen, hogy mehetsz érte, mert megvan a keresett tárgy... Ez az egyik fele, a másik az a rengeteg régiség,  újság,  márkás ingek  fillérekért, a többi cuccokról nem is beszélve.  Hihetetlen   mennyiség itt gazdára talál! 
Imádnak túrni az emberek! Rövid alkudozás, utána máris a táskádban a zsákmány! Boldogan sétálsz tovább. A szemed körbe-körbe jár és már le is csapsz a következő jó fogásra! Na végre ismerősök, megörülünk egymásnak, dumcsi a kukoricás előtt és ha már itt álldogálunk akkor közben elrágcsálunk egy ropogós kukoricát. Ez  jó  ötlet  volt!

A lemaradt reggeli helyett. Észre sem vettem máris dél. Na ez a vasárnap délelőtt gyorsan eltelt. Csöng a telefonom, előkotorászom és máris indulok a megbeszélt randira. Nem sokáig kérettem magam az ebéd meghívásra, mert egy jó kínai az mindig levesz a lábamról. Na és tudod, hogy hol lehet a legjobb kínait enni itt Budapesten, ami elvisz abba az egzotikus ország  ízvilágába? Ha nem akkor megmondom, de előre figyelmeztetlek, amikor kinyitod az étterem ajtaját ne adj a látszatra, mert nem minden az aminek látszik elven működik ez is! Hidd el nem fogod megbánni, ha kipróbálod! Ja, és hol van ez? ... azt a következő blogomban megtalálod! (V. Széchenyi és Nádor utca sarok, ha nincs türelmed kivárni :-)
'TenoutofTen2010'
1


2010. október 9., szombat

Martin Munkácsi avagy Munkácsi Márton fotográfus kiállitása a MÜPA-ban

 "A kezdő fotósoknak ajánlom: először is egy fotógépet, ami nem kell, hogy a legjobb legyen! Mielőtt lenyomod a gombot gondolkodj! Ne próbáld utánozni a hires fotómüvészek stilusát! A lényeg a belső érzés, amit hozzá adsz!" - 'TenoutofTen2010'

"A Ludwig Múzeum ismét egy itthon méltatlanul elfelejtett művészt rehabilitál. A tavalyi nagyszabású Robert Capa kiállítás után idén ősszel az 1896-ban Kolozsváron született, magyar származású fotós, Martin Munkácsi életműve előtt tiszteleg a kortárs művészetek múzeuma. A kiállítás szervezői nem bízzák a véletlenre az itthon elfeledett, nemzetközi klasszis fotóriporter, divatfotós életmű-kiállításának sikerét."









 "Egy vasárnap este, apám és én - tizenkét éves voltam akkor - éppen mélyen elmerültünk szokásos "férfi a férfival beszélgetésünkben", a monológban, amelyet apám séta közben mindig egy Theodore Roosevelt idézettel zárt az életről, ami "olyan, mint egy amerikai futballmérkőzés: a lényeg, hogy az ember keményen odacsapjon az alapvonalra" - ....

2010. október 8., péntek

TenoutofTen2010


Kiváló  minőségü  termékek,   szolgáltatások, ennek az oldalnak   a  védjegye!     Érdemes alaposan megnézni az ajánlatot! Ez  az egyikprofilja! A másik, amikor  az    ellenkezőjével   találkozol! Tények,   valós  helyzetek,  ha beszélsz   vagy  legalább  irsz  róla  a  változás  felé  visz,   ha akarod,   ha nem!  Itt   magadba mélyedhetsz,   nem   kell   sokáig,   mert   egy  pillanat mulva tudod  a   helyes    választ:  a kellemesebb    napokat,   programokat,  ami megszépiti az  életed!    Nem azzal ébredni reggel, hogy gondban vagy,  elakadtál    olyan  dolgok felett, amihez valójában semmi  közöd,   de     meg     kell     oldanod! A TenouofTen2010  blog indul! Helyezd magad kényelembe! Kezdődhet a visszaszámlálás!              3...2...1 klikk: TenoutofTen2010


Balatonfüred 2010. 10. 02. ...avagy egy különös hétvége...


2010.10.02. szombati nap. Balatonfüreden ébredtem az egyik haverom retro szállodájában.   Kicsit összetörten, de jó hangulatban indultam lefelé a nappaliba. Farkas éhes voltam a balatoni tiszta levegő megtette a hatását. Kedvelem a háziakat évek  óta otthon érzem magam a vendég szeretetük ölelésében. 


Kezembe vettem egy szelet barna kenyeret és egy darab sajtot tettem a tetejére. Falánkan el kezdtem enni. Normálisan délig, csak gyümölcsöt eszem, de most ez isteni volt. Élveztem a sajt és a kenyér izét. Közben tele szájjal dumáltam a konyhában szorgoskodó házi tündérrel. Kicsit izgatott volt, hogy minden rendben lesz-e, mert egy hete különös vendégek uralták a szállodát. Művészek, igazi kortárs művészek. Festők, szobrászok, filmesek, írók és még sorolhatnám tovább... Különös mód én is közéjük keveredtem pedig igazából ezt el akartam kerülni. Hát ennyit a SORS-ról, ha valahol ott kell, hogy legyél, akkor ott is leszel. Egy hétig kortárs művész telep volt ez a kis hotel. Ha körülnéztél mindenhol a művészek által otthagyott ecsetek, festmények, szőttesek, szobrok hevertek rendezetlenül. Előző este volt a záró kiállításuk, erre volt meghívásom.Így kerültem én ide. Különös helyet választottak erre az alkalomra,  a Balaton Borgalériát Csopakon. Egy ilyen borászatnak megvan a különös, egyedi hangulata, most keveredett a festmények, szobrok, szőttesek hangulatával. Idomultak egymáshoz, belesimultak a környezetbe. Szakértő kezek találtak helyet az alkotásoknak. Kár, hogy nem voltak többen, de ez az egész művész telep ötlet egy pillanat műve volt. Így a helyiek mikorra tudomást szereztek róla, a helyi TV által, már nyomuk sem maradt... viszont a héten alkotott művek ottmaradtak. A  ház ura, aki vendégül látta a művészeket, méltó helyre helyezte azokat, így aki arra jár vagy megszáll a hotelban beletekinthet!


Az  ott-tartózkodásom rövidre sikeredett, de ki nem hagytam volna a kedvenc helyemet a mólót és a Karolina Kávézót. Egy isteni cappucino, croissan, eper lekvárral a kedvenceim egyike, persze a turótorta után. Kellemesen eltöltöttem itt az időt. Közben a helyiekkel váltottam egy-két mondatot.




Kisétáltam a mólóra. Épp most hajóztak ki a vitorlázók a nyílt vízre. Gyönyörű volt a Balaton. Először azt hittem, hogy képzelődöm, de nem, ... az egyik vitorlásról integetve hangosan Happy Birthday-ezik valaki. 
-Happy Birthday Ilonka. - Hát ez volt Klári, a tőzsde cápa barátnőm, aki egyben lelkes vitorlázó is.  Épp akkor mentek ki a vízre. Igaz, hogy kicsit melankólikus hangulatban voltam, de ettől megtört  az a vonal és boldogan elindultam a Vaszary Kastély felé. A kiállítás lenyűgözött, imádtam! A test vonalát egy lágy vonal jelzi... egy  ecset vonás dinamikát ad bele... és máris egy gyönyörű női test elevenedik meg  a vásznon... hát ez az igazi művészet számomra. Meghatódva állok a festmény előtt és szinte érzem a művész közelségét. A szemembe könny tolódik a szépség bűvöletétől. 
Szinte észre sem vettem, elröpült az egész nap. Gyors léptekkel közeledtem a kocsim felé, de akkor egy pillanatra bevillant, hogy Balaton lángos nélkül?... legalábbis a többiektől így hallottam évekkel ezelőtt ... azóta én is magamévá tettem ezt! Egy jó lángos, egy kicsi pohár sörrel csodákra képes!
Szeretem felvenni a helyi szokásokat, akár itt Balatonfüreden vagy St. Tropez-ban egy félig átsült steak egy pohár Bordeaux-i borral ... vagy bárhol a világban, ahol éppen vagyok. Felmérni  a terepet, beleolvadni a helyi szokásokba... ilyenkor úgy érzem, hogy én is őslakos vagyok, odatartozom... Ezt az érzést ki nem hagynám semmiért!...
'TenoutofTen2010'